Teljesítmény vs. Nyomaték vs. Gazdaságosság III. rész (beszerzőknek is!)

A GKI egyik kiemelten kezelt része a gazdaságos üzemeltetéshez tartozó anyag.

Sokszor kiemelten fontosnak és magától értetődőnek tartják az üzemeltetők, hogy a hivatásos gépkocsivezetők a GKI ismeretében „kötelezően” gazdaságosan fogják üzemeltetni az autóikat.

Az a helyzet, ahogyan az előző két fejezetben már megismerhettük, a tanult dolgok a valódi ismeret hiánya miatt nem minden esetben produkálják a megfelelő eredményt….

Ennek a bejegyzésemnek a címéhez a „beszerzők” is kiemelten hozzákerültek. Hogy miért?

Egyszerű, az a helyzet, hogy a GKI oktatásnak az anyagát minden beszerzőnek, tulajdonosnak és üzemeltetőnek ismernie kellene ahhoz, hogy minden esetben a feladnak legjobban megfelelő gépjárművet szerezzék be és ezzel együtt a munkavállalókat is meg tudják tartani hosszútávon! (Mert nem minden a havi fizetés!)

Most akkor milyen is kell?

Szóval beszéljünk a beszerzőkről.

Milyen a jó autó az Ő szemszögükből?

Legyen olcsó, legyen alacsony fogyasztású és lehetőleg ne hibásodjon meg, vagy a szerviz költsége alacsony legyen.

Nézzük, hogy hol hibáznak már az elején ezek az emberek és cégek.

Mindenki elképzel egy autót a feladatra, amelyet meg kell oldania, de! Eleve azzal indítják a beszerzéseket, hogy saját aggyal összeraknak egy ideálisnak tűnő járgányt és erre kérnek a gyártóktól, forgalmazóktól árajánlatot. Kevés cég konzultál előtte bármilyen kereskedővel, hogy esetlegesen az adott munkához alkalmas e, az elképzelt autó.

Ugyanez igaz a gépjárművek felépítményére és kiegészítőire is.

Helyesen ennek úgy kellene zajlania, hogy a kereskedőkkel megosztják a beszerzők az elvégzendő feladat részleteit és egy erre alkalmas járműkivitelre kérnek ajánlatot. Nem a műszaki paramétereket határozzák meg, hanem a feladat összetettségét, a szállítandó rakomány összetételét, illetve azokat az útvonalakat, amelyeken a feladatot végezni fogja a teherautó.

Miért mondom ezt?

Jelenleg a megálmodott műszaki paraméterekre van szabva az ajánlattétel, így az ajánlatok a műszaki tartalomnak megfelelően érkeznek és pusztán a beszerzési ár, ami dominál. Másodlagos szerepet játszik a beszerzésben a szervizelés, a szervizháttér, vagy éppen a több funkció, a több feladatra ellátás képessége. Nem is beszélve a gépkocsivezetők kényelméről, vagy a másodlagos piacon történő értékesítésről.

Ezért van az, hogy időnként olyan funkciókkal ellátott járműveket vásárol meg valaki, amelyek pusztán kereskedelmi fogások miatt kerülnek a járművekbe. Nem is beszélve arról, hogy hosszútávon az alacsonyabb beszerzési ár egy-egy járműnél akár 5-7.000.000.- Ft-os üzemeltetési többletköltséget okoz egy-egy vállalatnak évente.

Persze a többletköltségek okozati összefüggéseit az üzemeltetők elsősorban a gépjárművezetőkre szeretnék áthárítani és alapból a helytelen üzemeltetésre helyezik a hangsúlyt. (Mondjuk a gyártók is erre igyekeznek kenni minden előforduló hibát!)

Hogy világosan beszéljek!

Nézzünk egy konkrét példát, mert azt mondják a matek nem hazudik. Feltételezzük, hogy egy IVECO Stralis 330-as 4X2 alváz beszerzési ára 45.000.- Euró, ehhez adjunk 15.000.- Euró felépítményezési költséget. Így mondhatjuk, hogy 60.000.- Euró költségen van egy komplett autónk.

A másik kapott ajánlatunk legyen egy Volvo FM 330 Le alváz, amelyet ugyanazzal a felépítménnyel látunk el. Legyen ennek az alváznak egy kereskedő által általánosan ajánlott felszereltséggel az ára 60.000.- Euró plusz a felépítmény, tehát 75.000.- Euró a komplett autónk.

Van egy 60.000.- Euró és egy 75.000.- Euró beszerzésünk egymással szemben. Gyakorlatilag a felépítmény ára körülbelül a különbség (megjegyzem ez a valóságban is így van!).

Az IVECO 1400 Nm nyomatékot ad le megközelítőleg 1400-as fordulaton (1400-1700-ig!).

A VOLVO 1600 Nm nyomatékot ad le megközelítőleg 950-es fordulattól (950-1400-ig)

Fogyasztásban az IVECO hozzávetőleg 23 literes fogyasztást produkál félautomata váltójával.

A VOLVO váltója és hajtáslánca 19 literes fogyasztást produkál 100 km-t.

Matekozzunk:

Megtett kilométer/hó Átlagfogyasztás Havi elfogyasztott üzemanyag Forintban 410 Ft/liter üzemanyag árnál  
10.000 km 23 liter/100 km 2300 liter 943.000 Ft IVECO
10.000 km 19 liter/100 km 1900 liter 779.000 Ft VOLVO
15.000 km 23 liter/100 km 3450 liter 1.414.500 Ft IVECO
15.000 km 19 liter/100 km 2850 liter 1.168.500 Ft VOLVO

 10.000 km-nél a VOLVO éves megtakarítása: 1.968.000.- Ft

15.000 km-nél pedig ez a szám már, 2.952.000.- Ft.

A motor adottsága tehát messzemenőkig fontos a gazdaságos üzemeltetésben. A felépítmény ára 15.000.-Euró volt, amit 312.- Ft-os áron váltunk most, tehát: 4.680.000.- Ft a két jármű között a beszerzéskor különbség, ami a fenti számítás alapján a 2. évben fog eltűnni a két autó között.

Általában 5 éves üzemeltetéssel számolunk, hiszen addigra az autónk már 700.000 km-körül futott, tehát ideje cserélni! A VOLVO addigra alsóhangon 8.856.000.- Ft-ot hoz nekünk pluszban a konyhára, tehát a következő beszerzésnél bőven megtermeli a megfelelő felépítmény, vagy esetlegesen egy még jobb motorral rendelkező jármű beszerzéséhez a költséget.

Nem is beszélve arról, hogy a másodlagos piacon a jármű korábban, kevesebb kilométerrel és magasabb áron lesz értékesíthető, tehát a következő beszerzés sokkal kedvezőbb feltételekkel indítható!

Még valamit kiemelek! Az IVECO 330 Le-s változatát hasonlítottam most egy másik 330 Le-s járműhöz. A fenti állítás akkor is igaz, ha a motor karakterisztikája jobb, ha azonos gyártótól származik a jármű. Ezzel azt akarom mondani, hogy az IVECO 500 Le-s változata is tud ekkora megtakarítást generálni, ha nem a beszerzéskor akarunk mindenáron spórolni, hanem a megfelelő fuvarfeladathoz, megfelelő motorral szerelt járművet vásároltunk.

Választék az van!

Minket gépkocsivezetőket azért érint mindez, mert időnként olyan fogyasztásokat várnak el tőlünk, amelyet a jármű nem tud produkálni, még a legnagyobb jóindulat mellett sem.

Használhatod ideális fordulatszámon, ha a fuvarfeladatokhoz nem passzol a járműved. Egy nemzetközire kialakított nyergesvontató nem fog jó fogyasztani a városban és fordítva.

Ennek a kialakításhoz van köze, melyet majd később még taglalunk.

Még valami!

A teherautók fogyasztása a fuvarozás költségeinek mintegy 40%-át teszik ki! Ezért érthető, ha a tulajdonosok és üzemeltetők a gépkocsivezetőktől is azt várják, hogy csökkentsék a költségeket.

Mindez csak akkor lehet sikeres mindkét részről, ha a beszerzésért felelős személyek átgondoltan, a gépjárművezetőkkel és a kereskedőkkel egyeztetve alakítják ki a beszerzéseket! És itt nem feltétlenül az árakról beszélek, hanem a járművektől elvárt követelményekről, hiszen a gépjárművezetőknél nincs tapasztaltabb az adott fuvarfeladatok végrehajtásában!